Az örömöt az hozza létre, amikor a Szent Szellem érzelme megjelenik az emberi szellemben.
Nem fĂŒgg a körĂŒlmĂ©nyektĆl, csak IstentĆl.
Az Ăr öröme a mi erĆssĂ©gĂŒnk, Ă©s megtart minket minden helyzetben:
"Teljes örömnek tartsĂĄtok, testvĂ©reim, amikor kĂŒlönfĂ©le kĂsĂ©rtĂ©sekbe estek, mert tudjĂĄtok, hogy a ti hitetek megprĂłbĂĄltatĂĄsa kitartĂĄst szerez.
A kitartĂĄsban pedig tökĂ©letes cselekedet legyen, hogy tökĂ©letesek Ă©s Ă©pek legyetek minden fogyatkozĂĄs nĂ©lkĂŒl." (Jakab 1, 2–4)
Az öröm jele az, ha örvendezĂŒnk Ă©s hĂĄlĂĄs szĂvvel dicsĂ©rjĂŒk Istent.
PĂĄl azt mondja nekĂŒnk, hogy mindig örĂŒljĂŒnk az Ărban! (Filippi 4,4)
A thesszalonikai keresztĂ©nyekrĆl pedig Ăgy Ăr: "örömĂŒnk Ă©s dicsekedĂ©sĂŒnk koronĂĄja". (1Thesszalonika 2,19)
Salamon is azt mondja, hogy "az igazak reménysége öröm". (Példabeszédek 10,28)
Az öröm teljesen ĂĄtszövi JĂ©zus Ă©letĂ©t, aki sokat beszĂ©lt az örvendezĂ©srĆl:
"Ha az Ă©n parancsolataimat megtartjĂĄtok, megmaradtok az Ă©n szeretetemben; amint Ă©n megtartottam az Ă©n AtyĂĄm parancsolatait, Ă©s megmaradok az Ć szeretetĂ©ben.
Ezeket beszĂ©ltem nektek, hogy megmaradjon bennetek az Ă©n örömöm Ă©s a ti örömötök beteljesedjen." (JĂĄnos 15, 10–11)
A keresztĂ©nyeknek mindig örvendezniĂŒk kellene, mert JĂ©zus ismerete mĂĄr önmagĂĄban hatalmas örömöt jelent: "Akit, noha nem lĂĄttatok, szerettek; akiben, noha most nem lĂĄtjĂĄtok, de hisztek benne, kibeszĂ©lhetetlen Ă©s dicsĆĂŒlt örömmel örvendeztek." (1PĂ©ter 1,8)
A mĂĄsodik ajĂĄndĂ©k a tudomĂĄny beszĂ©de. Ez olyan tĂ©nyekrĆl ad kijelentĂ©st, amelyek az ember termĂ©szetes Ă©rtelme szĂĄmĂĄra ismeretlenek.
Bizonyåra nem véletlen, hogy az örömhöz tudås is kapcsolódik.
Ha valaki a tudomåny beszédét szólja neked, akkor ez örömmel tölti be a szellemedet.
Ha egy istentiszteleten hangzik el, akkor Krisztus Testének hoz örömöt.
A 2KirĂĄlyok 6, 8–23-ban Elizeus prĂłfĂ©ta a tudomĂĄny beszĂ©dĂ©t kapta a szĂriai hadsereg tartĂłzkodĂĄsi helyĂ©rĆl, Ă©s figyelmeztette errĆl Izrael kirĂĄlyĂĄt.
A szĂriai kirĂĄly azt gondolta, hogy kĂ©m van közöttĂŒk, de azutĂĄn az egyik embere beszĂ©lt neki ElizeusrĂłl.
A kirĂĄly erre parancsot adott, hogy az emberei vegyĂ©k körĂŒl DĂłtĂĄn vĂĄrosĂĄt, ahol Elizeus tartĂłzkodott. Amikor eljött az este, Elizeus szolgĂĄja megrĂ©mĂŒlt a szĂriai sereg lĂĄttĂĄn, amely körĂŒlvette a vĂĄrost. Elizeus kĂ©rte Istent, hogy nyissa meg a szolga szemĂ©t, hogy belelĂĄsson a szellemvilĂĄgba.
Az Ăr megengedte neki, hogy lĂĄssa az angyalok seregĂ©t, amely a szĂriai sereg körĂŒl tĂĄborozott, Ă©s a szolga ennek nagyon megörĂŒlt! A tudomĂĄny beszĂ©de örömet hoz Ă©s egyben elƱzi a fĂ©lelmet.
Ămen!
Nincsenek megjegyzések:
MegjegyzĂ©s kĂŒldĂ©se